Elég sok idő telt el előző bejegyzésem óta. Ami alatt természetesen rengeteg minden történt. Milyen furcsa is lenne, ha csak annyit írnék 4 hónap alatt csupán annyi volt az életem hogy felkeltem-ettem-aludtam! Mivel is kezdjem? Az élet fő mozgatórugója a munka (pénz. persze van akinek munka nélkül is megvan), pihenés, kikapcsolódás (barátok, szerelmek, érzelmek, szenvedélyek). Mily meglepő továbbra is ugyanott dolgozom, ezúttal 1 éves szerződéssel (6 hónaposak után tekinthető haladásnak) azonban a fizetésemelés nem jött a várthoz képest. Vagyis ismét egy aprócska harc, hogy vagy elviselem ezt, vagy harcolok a többért. Magamat ismerve utóbbi választás van érvényben a sajátos kis módszeremmel. Meg persze másfél - két év van még a saját magammal kötött szerződésből! Új dolog az egészben hogy IKSZT lettünk, én meg lassan Közösségi animátor. Több szempontból nézve a dolgot ennek is van jó meg rossz oldala is, próbáljuk a legjobbat kihozni belőle amennyire csak lehet. 
Azonban a fő mozgatórúgó nem ez. Legalábbis úgy érzem. Sokkal többet jelent egy pár óra segítség egy barátnak, amivel tudom évtizedekre is hatással tudok lenni bárhogy alakuljon a világ sorsa. Meg persze magamnak is jó érzés, hogy ennyi elfoglaltságom mellett számítanak rám, és elfogadják a segítségem. Megtisztelő és becsületre méltó. 
Saját kis lelki világom szép lassan felnyílik így 7 hónap után, ami azzal IS jár, hogy iszonyat sebezhető és mindenki más is jobban észreveszi ha épp nem virágzik. A többség azt mondja hogy ez így jó és természetes, én azonban ezzel sohasem értettem egyet! Hullámok jönnek mennek, viharok tombolnak, szép napfelkelték és napnyugtákat követően, néha a csillagokat bámuljuk (amit szerintem csak én élvezek, de imádom hogy mosolyog rajta) és sokszor esek kétségbe vagy értetlenkedek, vagy mérgelődök dolgokon, de mikor kicsit is megnyugszom rájövök, hogy milyen jó érzés ez az egész! Ugyanis rengeteg mindent ellensúlyoz, hogy ne akadjak ki dolgokon amik lassan évtizedek óta megváltoztathatatlanok. Persze ebbe soha nem fogok belenyugodni, és "epekedve" várom a szeretet ünnepét... Annyi szerencsém van, hogy nem sokat vagyok otthon, és lassan csak aludni járok haza. Munkának van jó oldala is ebből a szempontból. 
Mert persze a szórakozás (mint félig munka) nem hanyagolható el. Rengeteg ember vesz körül továbbra is és ha nem is gyorsan de folyamatosan bővül. Volt itt egy lagzi idén, ami felejthetetlen volt több szempontból is (de részletekbe nem megyünk bele ;) ) Az elengedhetetlen focik, gólok, utána lévő összejövetelek, koncert ( <3 ) és a december még ezután jön. Ebből kifolyólag következő kis bejegyzés már nagy valószínűséggel 2014 ben lesz.

(Ui.: ha már írásos ajándékot kaptam, úgy döntöttem írásban válaszolok, nem itt. Mikor? hamarosan! ;) ) 

Addig is képek illatok hangok :

"Mély tisztelettel üdvözöllek, eső! Köszöntelek, égi pöttyenések, vonuló felhők morzejelei... Ne is nézzétek őket felnőtteket, vízcsepptől félőket, ahogy futnak-menekülnek előletek ernyőjük oltalmába, házuk fedele alá. (...) Kedves csöppek, ti csak nekünk estek, akiknek még bőre örömmel fogadja alig észrevehető érintéseteket... Ti vagytok az állandóság, a mindig másnak és mindig ugyanannak érzékeny egyensúlya, a jelen idő, amit egyes szám első személyben csak mi merünk végigélni, felosztva és megnyújtva a tünékeny pillanatot, ahogy a tenger osztja meg magát újra meg újra felcsapódó tarajos hullámokba."

Örkény István

Egy hónap után ismét úgy érzem írnom kell. Ilyen is rég volt. Ez talán köszönhető annak is, hogy a "nyárral" 'felpörögnek' az események. Jó is rossz is minden egyben, ahogy a cím is árulkodik. Néha azon vagyok, hogy belefáradtam, máskor ezer terv és gondolat mozog a fejemben amit meg akarok csinálni. A pozitív jövőkép továbbra is előttem van, (ami nem megszokott épp ezért kicsit aggasztó is) azonban a megvalósítás valahogy mintha "egyszerű" lenne. Vagy mondhatnám úgy is hogy ha ez a jövőkép (ami álom volt eddig) megvalósul akkor miért ne lehetnék képes többre? Nos ennél a kérdésnél hogy kell-e nekem több és mi az amit többnek tekintek, konkrét dolgok, az még nem fogalmazódott meg. Vagy talán csak egy értelmes beszélgetés kellene egy értelmes emberrel. Próbálom felidézni régebbről kikkel beszélgettem ilyeneket, és talán 2 ember ha eszembe jut. A problémák valójában nem problémák csak események amiket meg kell változtatni bent a fejben, nem csak a sajátban, hanem másokéban is. Talán valami hasonló módon fejeztem ki magam egyszer egy beszélgetés során amit tanácsként szántam. Meg hogy bátornak és elhatározottnak kell lenni, kitartani az elveim mellett, úgy hogy ez másoknak ne okozzon gondot, előretekinteni és a tegnapból holnapot építeni. Meg persze kitartani fáradhatatlanul és meg lesz a gyümölcse stb. Magammal megbeszélni ezeket nem olyan kényelmes, ugyanakkor a 2évvel ezelőtti önmagamhoz képest 180fokos fordulat. Környezetem sinus görbéjével pedig nem együtt hullámozni a legnehezebb. Jókedvűnek lenni mikor mások a tó fenekén vannak, illetve a mocsárból énekelni a vidámságról elég nehéz. Egy könnyebbség van most az életemben hogy van egy személy akit közel is engedek magamhoz, aki ezektől a sinus görbéktől elveszi a figyelmem és a hullámzásból egy csónakázás lesz, vagy épp riders on the storm .
Amolyan kétfrontos életem zavaros tengerén aranyhalat fogni bálamadzaggal úgy hogy fel vagyok töltve reményekkel  és illúziókkal egyszerre felemelő és félelmetes. Mert nem csak aranyhal van a tengerben hanem moby dick is ami akár magával is ránthat a tenger mélyére. Persze mondhatnám azt is ez az élet, stb. de filozofálásaim és véget nem érő gondoltaim azok melyektől érzem azt hogy élek és nem őrültem bele ebbe mai "világba". Egyszóval : "Köszönöm, uram, jól vagyok. (...) Élek, és haldoklom, ahogy eddig is." ahogy az öreg Jim bácsi mondaná.

Idézet kép zene :

"Vajon mitől lesz jobb a családomnak? Ha a rendszert szidom, vagy ha megyek és megkeresem a lehetőségeket, amikkel jobbá tehetem az életüket? Élnünk és megélnünk most és itt kell, ezek között a körülmények között, ebből kell kihozni a lehető legjobbat."

Vida Ágnes

Életjel, vagy csak számadás magamnak, nem is tudom mi legyen a címe. Vagy 3 hónap teljes elmélkedés és filozofálgatás után, kicsit feltöltődve (minden téren) rászánom magam az írásra. Egy érdekes és felejthetetlen szilveszter, amolyan Hobo feelinges csavargók könyve életérzés : ízek, képek, hangok, illatok amiket nem tudok leírni, de ha rágondolok akkor az maradt meg bennem hogy nem bántam meg és szeretem a barátaim és az életet. 
Tél a szokásos problémáival és nyűgjeivel talált meg, vagyis folytatódtak... ugyanis "minden megváltozott azzal hogy semmi sem változott" . Ha fognék egy aranyhalat, nem is kérnék hármat csak egyet, de amennyit horgászok nem sok esély van ilyenre...
A tény hogy a változatlanságot jól bírom/kezelem az talán az hogy magamat valamennyire sikerült megváltoztatni, illetve engedtem hogy mások is változtassanak rajtam. Újra feltornáztam az önbizalmam, illetve félretettem a bántalmakat amiket kaptam és új esélyt adok olyanoknak is akik talán meg sem érdemelnék. 
Mindennél jobban várom a nyarat, a találkozásokat, új helyeket, nyári estéket, az eseményeket amikből pozitív energiákat veszek ( gondolok itt egy barát családi ház felújítására). Mindezek mellett hosszú távú projektbe kezdünk majd bele, aminek a terveire ezt az évet szánom, hogy kész legyen. 
Most röviden ennyi, folyt köv a későbbiekben...

Idézet kép zene :

idézet ami egyben zene is : 

"Ha valamit megbántál végül,
S már jobb lenne mindent eltemetni,
Elölről már nem, de újra
Bármikor el tudod kezdeni."

Fanka & Kowa

Ismét elég rég írtam. Lett is volna időm meg nem is. Vártam a csodára hogy hátha vmi nagy örömteli blogot írjak de az most nem ez lesz :S :/  Vége a nyárnak, a fontos találkozásoknak, jobbnál jobb eseményeknek, kirándulásoknak, rengeteg élmény és tapasztalat, talán mondhatom azt is legeseménydúsabb nyaram volt. Orosháza JV tábor, (Kowa koncerttel egybekötve),  Balatoni kirándulás, kispályás focitornák, egy kaland vagy nem is tudom minek nevezzem, mely életemben asszem másodjára mély érzelmeket hagyott bennem...
És kivételesen nem én hátráltam ki belőle, ami még számomra is fura no de ez van.
Ezenkívül magyarország remek helyzete miatt dec 31 után erős gyanúm van hogy nem lesz munkahelyem zsadányban, aminek örülök is meg nem is. Elérkezett a pillanat hogy ideje váltani... amikor 2009ben elkezdtem dolgozni itt, azt fogalmaztam meg magamban hogy 3-4 évet lehúzok aztán továbblépek. Nos a 3 év letelt, rengeteg tapasztalattal gazdagodtam úgy érzem, bár nem vagyok remek és kiváló szakember, de amit lehetett megtettem. Ugyanakkor erősen belefásultam és meguntam azt hogy nem haladok egyről a kettőre és a kilátástalanság egyre csak nő. Így - ugyan ez folyamatosan foglalkoztatott - felvetődött a kérdés a hogyan továbbról? Nem lesz könnyű, de az élet az mondja hogy vállalni kell a kockázatot még ha nem is sikerül. Hiányozni fog a foci, a játék, a sok beszélgetés és szervezkedés, a társaság, a gyerekekkel való foglalkozások, de remélem lesz más ami majd pótolja ezeket. Egy valamit azonban nem szeretnék abbahagyni, a játékvezetést!
Rövid tömör blog, vagy csak már nem cifrázom túl de ez most ennyi

Nos az idézet és kép, ami most jellemez..lássuk csak ...

"Csak rajtad múlik, hogy ki is vagy valójában. Mindenről te tehetsz. Ha a tükörből egy roncs néz vissza, ne okold a körülményeket. Sem a főnököd, sem a családod, sem a társad nem tehet arról, ahol te tartasz. Egyedül a te kezedben van az irányítás. Csak te húzhatod be a féket. Csak te fordíthatod el a kormányt. Ne hidd, hogy az élet szajhája vagy. Senkihez nem tartozol, és senkinek nem tartozol. Az életed elcseszheted, de tökéletessé is formázhatod."

Albert Tímea

Csak egy kisebb összefoglaló. Bár megkésve mert egy hét telt el az indulás óta így kicsit kihűltek az élmények, de azért megpróbáljuk. 
Zsadányi SE történetében először edzőtáborozást szervezett! :) "edzőtábor" jobban mondva, mert inkább hívhatnánk összetartásnak is, mintsem valós edzéseknek. 3 nap. péntek szombat vasárnap, Balaton partján, Káptalanfürd ifitáborában, 14 fős szobában, és a jókedv már meg is volt. Volt aki már péntek reggel fél8kor "védőitalt" fogyasztott egészen vasárnap estig, én azonban a mértékletes fogyasztás mellett döntöttem. Pénteken sikerült megmártózni a balatoni vízben, bár az időjárás miatt túl sokat nem voltunk benne, de vagy 8 hülyegyerek focilabdával ordibálva azt gondolom feldobta az unalmas német turista hangulatot. Szombat enyhe másnaposság az alváshiánytól, erre gyorsan igyunk egy pohár sört persze... aztán irány Alsóörs (vegyes csapat volt, ifi, felnőtt), pályabejáró rovat, majd 12:00 egy edzőmérkőzés a város megye I-es csapata ellen. Néhol váratlan kontrák végett sikerült egy 4 gólos előnyt megszerezni, majd a végén egy kicsit elfáradva egy 5:3 as győzelmet aratni, ami egész jót tett a csapat önbizalmának. Majd ebéd városnézés bár a kocsmáknál néha lemaradtunk, de így is hamar eltelt a délután többi része. Este még vacsora, majd a várva várt disco... már nem az én részemről, csak hát ne maradjak már ki belőle én sem. Sikerült megtalálni a belépő nélküli szórakozóhelyet, ahol az árak balatoni szinten voltak, így nem kellett attól tartani hogy K.O.-ra üssük magunkat. Vasárnap már még fáradtabban kellni, és reggeli után irány Őrbottyán, röpke 150km , pest alatt, újabb edzőmeccs délután 3 kor. Hát itt már senki nem volt topp formában így egy 5:1 es vereséget szenvedtünk. Utána kaja, és persze sör, meg pálinka, meg a megmaradt whisky és már 7 órára jókedv volt így indultunk is hazafele.  
Nos, lényeget leszűrve azt gondolom elértük amit akartunk, mert a jókedv mindvégig megvolt, mondhatni azt is hogy fejlődött a csapat, fejben, összetartásban, és talán fegyelmezettebb is lett. Ugyan mindezek majd bajnokin kiderülnek, a többiekkel kiegészülve. Örömmel töltött el hogy ezeknek az embereknek olyat csináltunk ismét (ificsapat beindítása, pályázat, jótékonysági est) aminek igazán örültek. Nekem már megérte, ezen fáradozni és ennyi elég is, még ha ezekért sem kaptam sok köszönetet vagy hasonlót.

idézet kép zene.... nos a kép zene az most egyben van , idézetet meg keresek, ami illik a másik életem feléhez:

Tavalyi év után ismét Orosházán volt edzőtábor. A várakozás és a felpezsdülés nem volt akkora mint tavaly, de jól éreztem magam. De lássuk is hogy kezdődött, péntek : (természetesen előző napok rohanás és ezer féle dolog, telefonok stb terhei) egy korai indulás 6kor, érkezés 9re Mátrai stadionban, súlymérés, 68 kg versenysúllyal, sportorvosi engedéllyel egy másfél órás várakozás, majd 6x60 m futás, ami olyan jó volt hogy még meg is jegyezték hogy ez a srác egész jó időket futott ( legjobb asszem 5,4 a legrosszabb 5,8 volt, ami semmi előkészülettel és a szükséges 6,5 alatti szinthez valóban kiváló). Majd a hosszú távon ismét semmi előkészület nélkül, mondhatni megerőltetés nélkül szintén sikeresen teljesítve. Ezután szállás elfoglalása, ebéd, délutáni foglalkozások, oktatás Arany Tamástól és még aktív NB I es jv-től. Majd vacsora és csak hogy tényleg ne lógjak ki a sorból, egy doboz sör, beszélgetések társalgóba, és mivel elég fáradt voltam és a pénzem sem akartam szórni, az esti kocsmázást inkább kihagytam és 10 kor már takaró alatt voltam. Szombat: reggeli után a lényeges dolog a tábornak,: írásbeli teszt 25 kérdésből, melyben kivételesen kifejtős kérdés is volt. Gond egy szálse, mondhattam volna... ugyebár voltak felügyelők hogy ne közösen csináljuk , csaljunk stb... persze azért segítettek ezek a felügyelők.... csakhát rosszul... és az egész csapat hallgatott rá. Persze a a teszt kiértékelésénél nem vették figyelembe ezt senkinek, csak bosszantó hogy tudtam a jó választ de rábeszéltek a rosszra. Na de így is sikerült 90% ra megírni, igazából 3 egyszerű elkerülhető hibám volt ezek miatt a segítségek miatt, plusz 1 amit nem fejtettem ki eléggé. Délután még plusz kiscsoportos foglalkozások, elképesztő milyen videóteszteket kitalálnak,  Reklamálások elemzése, helyes ítélet megfogalmazása stb. Nos lehet mit tanulni! 
És aztán délután 5 től este 10 ig Gyopáros strand :) lubickolás a jó meleg vízben minden izomzatnak és gondolatnak a baját ellátja és  csak a kellemes pihenés marad..másfél órát folyamatosan ilyen vízben ... talán minden hónapban elviselnék. Aztán, talán a jobban várt esemény amiért vártam az egész edzőtábort, Kowalsky koncert :)) ááááá imádom a szövegeit meg a zene is nagyszerű, na de élőben... itt is egy sört ittam, szintén az íze kedvéért egy csapoltat.. de erre a koncertre ahogy elnéztem a mögöttem álló tömeget ők sem voltak piásak és mégis mindenki táncikált vagy hasonló. Nem az a megtáncoltatom, megugráltatom a tömeget és jólvan zenekar.... az egész koncertnek volt egy mondavalója, vagyis ami Kowa a számokba beleír azt elmondja két szám között is. Nekem adott egy kis plusz forrást, hogy ne legyek egy dolog miatt elkenődve, bármi is legyen az. Már jóideje mondom másoknak is meg persze magamnak is, hogy nem csak egy nézőpont van... rengeteg... az élet (bár filozofálni könnyű és ettől okosnak is érezheted magad, ahogy 2arc is mondja) egyszerű és boldogan élheted, ha akarod. Elrontani csak magadnak tudod, 
Van hogy hibázol és úgy érzed összedől minden. Nincs kiút, pánikba esel és napjaidat szomorúvá teszed. Ez a gondolat határozza meg a következő napjaid. Mintha egy sziklát vinnél a hátadon minden nap... és senki nincs aki odaállna és várj  van nálam egy kis kalapács és verek le belőle ne legyen olyan nehéz... mert átvenni nem tudja senki. De te várod hogy majd szépen elkopik onnan és nem kell cipelned. Nos lehet így is nézni egy problémát, Vagy egyszerűen csak zsebre dugod és azt mondod itt van velem, tudok róla, nem hagytam, meg fogom oldani, de az életem nem erről szól. Nem ragasztom fel a hátamra, sem a homlokomra hogy bajom van. És nem azért mosolygok hogy eltakargassam. Nem ez nem erről szól, a takargatásról, csak arról hogy az élet több ettől mintsem egy problémát éljél nem mint nap. 
Hát így is lehet nézni, de biztos van még 100 és 100 nézőpont. Baj talán csak akkor van, ha sok szikla van a hátadon, vagy sok cédula van a zsebedben és már nincs több hely mást oda rakni. Akkor tényleg baj van és segítséget kell majd kérni...

Egyéb magánéleti helyzetjelentés??? Nem még mindig nem fogok házasodni, nyár van... aminek vannak előnyei, hogy s mint alakul még nem tudni. Ahogy előzőben ígértem kivárok még hogy részletesebb jelentést, számadást írjak a helyzetről, talán lesz bőven-bőven miről... talán... de ezt olyan hangsúlyosan mondom mint aki pozitívan reménykedik ebben a talánban...

Idézet kép zene: 

Hát akkor legyen egy Kowa idézet és zene is, a kép pedig....

".....(Bárhogy volt ,vagy lesz ezután
Ez a játék felnevel
Örömben és akad ami néha fáj
Na, de játszani tudni kell!
Bárhogy volt, vagy lesz ezután
Mindenki annyit vehet csak el
Amennyit hozzá is tett!na ,de hát…
…ahogy veszteni, nyerni is tudni kell!!!"

Nos ismét itt. De csak mert most van szabadidőm és egy kis beszámoló erről arról.

Vége a tanévnek, ezzel a munka teendőim nagy részének is. Nem lesz iskolai rendezvény, gyerekfoci stb. :( bár találkozok a gyerekekkel de azért már hiányzik. És kicsit kivételesen tartok a szeptembertől, ugyanis az iskolát átvette az egyház és minden rendezvény, tanévnyitó, egyéb ünnepségek ott lesznek ... és még ha hívnak is oda segíteni ebben abban akkor se nagyon akarok menni, vhogy  ez az épület ami zsadányban van és templomnak hívják undorral tölt el és egyszerűen elfog a hányinger ha oda kellene mennem. Más településen vagy városban nem tapasztaltam még ilyen érzést úgyhogy ne essék félreértés nem vagyok istenkáromló .. bár hívő sem, de ez kicsit fura helyzet lesz majd. Na de azért unatkozni nem fogok, mert vannak kész és készülő programjaim a nyárra. Kezdődik az új bajnokság felkészülése, nevezés ( ami egyenlő az apeh, bíróság, közjegyző - szövetség közötti járkálás, plusz az új játékengedélyek ,igazolások elkészítése,) edzőmérkőzések és ami talán az "i"-re a pont egy nyári edzőtábor a balatonon a csapattal :D :D :D ugyan még tervezés folyik, de azt hiszem sikerül ezt is megvalósítanunk! Mikor bejelentettem a csapatnak edzés előtt, bár fényképező nem volt nálam, de emlékezetemben az ilyen pillanatok örökre megmaradnak, szóval látni a mosolyt az arcokon felbecsülhetetlen. Nagyon jó érzés, ilyenkor tudom azt mondani őszintén hogy boldog vagyok. 1,5 éve vagyunk/ vagyok az egyesületnél mint vezető és elég sok mindent megcsináltunk, fejlődtünk. Mondhatni a semmiből, hiszen nagy támogatónk nincs, sok kicsit szedtünk össze mi magunk és ez az amire büszke vagyok és örömmel tölt el, hogy szép lassan formálódik egy jó közösség.
Na de még közben lesz egy  játékvezető edzőtábor is ismét orosházán július 21-22 ami remélhetőleg lesz olyan sikeres mint a tavalyi, már alig bírom kivárni :D
Aztán lesz egy falunap rá következő hétvégén ahol egy kispályás foci torna megszervezését vállaltam be, és remélem lesz az is olyan sikeres mint a Május 1 Kupa aminek szintén nagyon örültek. 
Nagy vonalakban ennyit a nyári programokról, ezen kívül kisebb-nagyobb bulik, kirándulások még előfordulhatnak, amikről ugyan élménybeszámolót nem írok minden esetben de ha lesz fontos dolog benne akkor mindenféleképpen megemlítem.

Gondolom kérdésként vetődik fel most, hogy és a csajokkal mivan?? a választ leegyszerűsítem : vannak, és idióta mind (néha még én is egy-egy esetben) Sajnos minden esetben rájövök, hogy a foci sokkal fontosabb és értelmesebb tőlük. De majd hátha a nyár folyamán előbukkan egy sellőlány ;) :D 

És akkor egy idézet , kép és egy zene:

"Maga nem ismeri, mi a nő. (...) Az egy szörnyű találmány. Aki olyan közelről ismeri a nőket, mint én. Tudja, a nő alapjában véve valami állat. Nem több, mint egy nőstény állat, csak éppen beszélni tud. De nem azt teszi, amit mond, amit beszél, hanem azt, amit az a nőstény állat tesz, aki nem tud emberi nyelvet."

Móricz Zsigmond

 Háálóóóóó!! :D :D :D 

Igen- igen nem írtam... de hát elfoglalt lettem, miután újra mozoghattam és dolgozhattam!!! Az a 3-4 hét kiesést be kellett pótoljam! 

Na de kezdem az elején: aki még nem látta a Bakancslista című filmet az pótolja... szóval nekem ugyan nem sok van a bakancslistámon, de egyet kihúztam! Milano San Siro : AC Milan - Novara olasz bajnoki mérkőzést élőben tekintettem meg! Azt gondoltam soha nem fogok eljutni oda! Utazás busszal borzasztó volt... talán csak azért mert éjszak utaztunk és nem lehetett nézelődni se semmi, mindenki szunnyadt, stb. Persze volt sör, pálinka meg minden egyéb, vitatkozások érvelések, stb stb... ezt tényleg nem lehet felbecsülni. Milano: nos sokat nem láttam belőle, csak a Dóm téren voltunk, ami gyönyörű.. sehol nem láttam még ilyen szép templomot, bár soha nem rajongtam és újjongtam a művészetért de valóban szép volt :D 
Na és aztán a mérkőzés:D :D :D voltam magyar válogatott meccsen, nem egyen, de ez... meg maga a stadion belül... a hangzása... és az olasz emberek ahogy szurkolnak melletted :D :D mint egy film . Na és persze Pippo Inzaghi győztes gólt rúgott, és így köszönt el tőlünk :D nagyszerű nap volt. Nem tudom még lesz e ilyen, valószínű igen, de már boldogabban halok meg! Addig is vhogy igyekszem a többi álmom megvalósítani  ami fel van írva a listámra :D :D 

Na és aztán rá következő héten én is visszatértem: mint JV , ráadásul ott ahol a műtétem előtt voltam, szóval egy kicsi aggodalom töltött el, de szerencsémre jó meccs volt, nem volt nehéz levezetni, és nagyon élveztem. Egy sárgával lehoztam, nem fáradtam el, nem görcsöltem be, két hónap kihagyás után sem... azt hiszem meg lehetek elégedve magammal! :$ 

És rá másnap mint játékos is visszatértem a pályára. Persze védekező feladattal ellátva, amiért meccs előtt a fejemben szintén volt egy kis félsz, de aztán ahogy elindult a labda, kikapcs minden (ahogy mindig is) és 120 % mentem... kb 8 perc múlva fejbe is rúgtak, elfejeltem a labdát és az ellenfél a labda helyett az én fejembe rúgott... szerencsére semmi komolyabb nem volt, mentem tovább és kész! Aztán már a második félidőben, kicsit előrébb merészkedtem és sima gólhelyzetben ugyan rontottam, és egy visszacsel után felrúgnak a 16 os belül... 11-es!! :) és elkértem... soha nem szoktam, de most két hónap kényszerpihenő után úgy éreztem szükségem van egy gólra... leraktam a labdát és azalatt a 30 másodperc alatt sok minden eszembe jutott... a műtét, a kórház, és amiket átéltem.... egy kicsit itt is tartottam hogy kimarad, de szépen laposan a jobb alsóba helyezve a kapusnak esélye sem volt... :)) megnyugodtam :D minden rendben és újra az vagyok aki voltam, talán még jobb is... boldog voltam a pályán :D 
 

Na és még egyéb téma ezen kívül??, hát-hát :D :D jaaa hát persze a Jótékonysági Est
Talán (na jó ez nem talán hanem tuti) van olyan (ok, többesszámba inkább) akik azt hitték, gondolták nem lesz olyan jó mint tavaly volt és nem leszünk olyan sikeresek mint tavaly. Örömmel mondhatom hogy sikerült elrontani ezt a képzetüket mert ketten szinte ugyanolyan jóra szerveztük mint egy évvel ezelőtt 6-8 an!! :D :D Persze voltak segítőink, de nagy részét ketten vállaltuk, JV kollégámmal :) és lassan eltelik a hét és nem hallok hűde nagy panaszokat... :D :D fél év alatt annyit pénzt gyűjtöttünk és spóroltunk össze mint máskor 2 év alatt :D :D azt hiszem ismét büszke lehetek magamra is!! :$ de azért nem bízom el magam és még többet és jobbat akarok elérni!!

Más egyéb érdemre méltó nincs, ha lesz akkor majd az úgyis megírom. Egyenlőre ennyi.

Idézet kép és zene pedig a következő erre a hónapra :
 

"El kellene eresztenem magam, mint az úszó a folyó tetején, hadd vigyen, amerre akar, hadd legyen úgy, ahogy a körülmények formálják a dolgaimat... De én nem vagyok jó úszó ilyen folyóban. Csak a gyakorlott, rutinos úszók engedhetik el magukat. Nekem nincs rutinom. Én mindig becsületes akartam lenni. Nekem ne legyen játékszer az az érzés, amit szerelemnek neveznek!"

Szilvási Lajos

 "Hiányzik. Néha borzasztóan nehéz így egyedül. Csak nézek magamban, és sírok. Már nem tudom miért. Nem fáj, csak hiányzik. Egy hang, mely felvidít. Nincs senki aki pótolna. Nem lesz más semmi olyan, mint régen tudom. Talán ezért sírok. Mert tudom ezt."

szerző? 


‎"Sose vess véget az életednek és már volt értelme..."  (ez 2arc, azt tudom)

A zene az ami mostanában életben tart. Már így képletesen. Mindig bővül a hallgatni valóm és az ócska punk zenétől a trance-ig (most épp ATB) és ezzel kötöm le magam és a gondolataim. Van hogy sikerül van hogy nem. eddig elterelte a gondoltaim, de néha néha pont előhozza a legrosszabbat. Nem panaszkodom. megvan mindenem (na jó ez nem teljesen igaz) de amim van azzal megelégszem. Viszont elegem van nagyon abból hogy én vagyok a szemetesláda és én segítsek mindenkinek, főleg olyanoknak akiket nem is kedvelek igazán. Persze nagyon jól esik azoknak segíteni akiket kedvelek, mert az kamatostul visszakapom ha kérem ha nem. De egyvalamiben nem tudnak segíteni. A múltat megváltoztatni, és enyhíteni a fájdalmat és kínt. Bár sosem szerettem róla beszélni, így abbahagyom és megpróbálok aludni és pihenni ... és holnap munka....

kép és idézet elmaradt, csak zene: 

 Nos akartam volna blogot írni, de vmiért nem jött össze. Megint csak az állandó rohanás és szervezkedés stb stb., aztán hirtelen a semmiből (vagyis azért majdnem) egy "baleset". Hogy miért pont nekem sikerült a 4000:1 arányban lenni annak az egynek nem tudom, de sikerült. Torzio testis vagy mi a latin neve, magyarul egy iszonyat nagy fájdalom, kb mint mikor tökön rúgnak és az a pillanat mikor eltalálják nem  múlik el.... (lányoknak ezt nem tudom lefordítani) , mikor már a fájdalomtól elhánytam magam, volt egy sejtésem hogy ezt doki nélkül nem úszom meg... Igen kellemetlen dolog ha az ember nemi szervéről van szó.... 
Nos lerövidítve here csavarodás---> műtét 
Nem volt időm hogy elgondolkozzak mi is van, talán a fájdalom miatt. Lehet már nincs is bennem könny mert az utóbbi időben sem "lelki fájdalom" és most sem fizikai nem hozta ki belőlem... (lehet nem iszom eleget :O XD )  Nem tudom miért, de nagyon nem bánt csak kicsit fura... "kemény és érzéketlen lettem" , nos az meglehet. A történtekhez képest még most rá két hétre sem ráz meg a dolog, nem vagyok levert, se rossz kedvű... 
Bár azon is morfondírozhatnák, hogy mennyi látogatóm volt, hányan felhívtak, vagy üzentek, ami persze nagyon jól esett (nem mellesleg lehet ezért nem vagyok levert a történtek miatt) és bár azt mondja a mondás bajban ismerszik meg a barát, én valahogy előtte is tudtam kik azok akikre számíthatok!! Az viszont tényleg jóleső érzés hogy mikor hazajöttem és sétálgattam a faluban alig akadt olyan ember, legyen fiatal vagy öreg (bár számomra az öregek a meglepőek, mert csak nem az én korosztályom) hogy ne szólítottak volna meg hogy : hogy vagy? Ugyan előtte is kezdtem már érezni hogy azért amit dolgozok azt a hétköznapi emberek elismerik, mégis jólesett/ jólesik.
Már alig várom hogy újra biciklire pattanjak és menjek és csináljam és intézkedjek stb. 
Nah és hogy mindenki szakszerűen tudja miről is van szó itt egy cikk és mindenki vigyázzon az ékszereire : http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/test/782/hereserulesek és ez http://www2.hu-berlin.de/sexology/ECU3/html/here-csavarodas___testicular_t.html

Jó hír míg 1 hetet bent voltam is írtam blogot, igaz papírra de majd felkerül ide is.. lehet bővítve vagy csak ala natur!

Egyébiránt minden rendben és remélem hamarosan egy kellemesebb meglepetéssel fogok szolgálni. Ami már előre eltervezett és nem váratlan és aminek azért sokan inkább örülni fognak! ;) 

Addig is idézet kép zene :

az idézetet most teljesen átérzem :
 

A múltkor altatásban műtöttek. Furcsa az egész. Az ember elalszik az egyik szobában, aztán négy óra múlva felébred egy másikban. Pont úgy, mint főiskolás koromban a koleszban.

- Ross Shafer


és aki még nem látta volna egy képrejtvény :

Sokat hallgattam a román rádiót, mivel csak azt tudtam fogni de az új kedvenc akkor is ez: 

 Nos ismét eltelt egy hónap hogy nem írtam... úgy látszik mostanában már csak ennyire fogja futni!
 

Kevesebb időm van gondolkozni, filozofálgatni stb ezért úgy érzem egy kis elszámolást tartok nemsoká majd magamban, de ezúttal elektronika nélkül, ala na natúr : papír toll :D 
 

Időm többségében ismét szervezkedés és rendezkedés teszi ki, gyerekek foci, egyesület ügyei + foci, és lassan lassan beindul a JV is, újra tavasz...  És ha már számadás: sajnos nagyon úgy néz ki nem lesz belőlem NB-s JV, sem asszisztens, ugyanis nem tudok bejutni edzésekre, és nincs időm önállóan készülni ilyen munka mellett :/ annyira nem bánt, mert attól majd még lehet egy jó JV vagy asszisztens az évek alatt, ami szintén nem könnyű, viszont nagyon sokat segít hogy elviseljem "az élet nehézségeit" !! 
Munkám számadása: lassan lassan az is kezd beérni amit képviselek. a higgadság és hogy mindenkivel egyformán viselkedek és mindenkinek segítek, megadja a tisztelet és megbecsülést (persze nem a munkaadó részéről) de akkor is jólesik.

Kevesebb időm maradt az álmodozásra és a tervezgetésre így nem álmodozom hanem megvalósítom amit tudok! ;) :D nem sok álmom van, egy kezemen meg tudom számolni és az egyik már karnyútásnyira :D hogy mi is az pontosan időben elárulom mindenkinek, de mivel még picit messze van így nem kiabálom el! 

röviden ismét ennyit magamról :D 

egy hónap múlva jelentkezem...

idézet kép zene :

Az ember csalódik, vagy csalódottá teszik, ha szerelmet és életre szóló kapcsolatot keres. Jobb, sokkal jobb, ha az ember a pillanatot élvezi, fenékig üríti az élvezetet, aztán továbbáll.

Nora Roberts

 Aham megint egy hónapja nem írtam... :@ :/ pedig sokszor megfordult a fejemben, sok különböző témával! Így megint ott tartok hogy hol kezdjem...

Igazából nincs hol kezdjem, nem életművet írok :) 

Változások most is vannak jók is rosszak is. Talán most munka terén picit jobb, és a jövőkép is jobb (anyagilag) persze többet is kell dolgozni érte, de hát már  a motor annyira felpörgött hogy bírja simán a strapát! Nos, azért még kíváncsi leszek arra hogy a művház + pályázati tevékenységek +egyesületi dolgok + játékvezetés (+ még foci) hogy fog összeférni, de megoldom az hétszentség!! :D :D lehet kifekszem tőle idő előtt de nem érdekel, gyúrunk mint az állat és meglesz!! :D Jelen másodpercben nagy elszántságot érzek, úgyhogy semmi gáz. Persze már most tudom hogy kiakadok és lesznek nagyon negatív napjaim, de az csak átmenet egy emelkedőn.

Aztán persze mindemellett van az embernek magánélete is. Amiben szintén voltak változások, már nézetbeli változások. Bár újévkor nem ez volt a fogadalmam, de félig meddig igenembert játszunk nem csak a munka területén hanem másban is. Elárulom semmivel nem rosszabb   így sem. Jobb-e, ?? Talán igen, mert ezáltal magamat is megismerem, hogyan változok és most milyen vagyok. Persze a munkákból adódóan nem marad idő magánéletre (mármint nőre, csajra) ami azért aggaszt is egy kicsit, de persze munka közben nem jut eszembe, így storno az egésznek :/ 
Ezügyben lehet szindni, kövezni, stb. hogy nincs időm a barátaimra se stb. és gondolhat mindenki amit akar.  Nem mondom azt hogy nem érdekel, meg nem jövök ilyen szövegekkel hogy aki akar fogadjon el így stb. Azthiszem ez is egy változás hogy nem bánt már ez sem. Na de akkor miaz ami igazán fontos most nekem? hmmmm nos ami eddig is kb 6 éves korom óta: a foci! igaz mostmár kicsit más formában is! És félig eddig egybe esik a munkámmal. Jó ez vagy sem? Nos már olyan sokan és olyan régóta mondják hogy mindenki megtalálja a magának való ember / párt stb, hogy akarva akaratlanul elfogadtam, beletörődtem... 

Ennyi röviden, és próbálok súrúbben írni mert nekem is jobb úgy!

idézet kép zene mixem (nos, hát ööö ez nem biztos hogy aktuális a kedvemhez és a mostani érzéseimhez, de most ilyet)

A világban való közérzet jórészt a kapcsolatok - rokonok, barátok, szerelmek, ellenségek - alakulásán múlik. Szedjük hát rendbe őket, hátha úgy elviselhetőbb lesz vesztett illúzióink gyászkorszaka is.

Popper Péter

csak mert most ez nagyon megragadt szövegileg!

https://www.youtube.com/watch?v=SCQJM2ysjJE

 Van aki már megírta a sorsunk? Minden előre le van fektetve, papírra, vagy csak egy digitális tablet gépre? kitudja?, hha.. vicces.... Nem, nincs leírva semmi. A gondolatod az amit esetleg más tud befolyásolni. Pl a drogok: alkohol, fű, stb. azt gondolod minden rendben tudod mit csinálsz, nem leszel balhés, nem árulod, csak szórakozásból csinálod, hogy jól érezd magad. Hát persze, közben a saját sorsod írod. Meghatároznak a munkában a szerelemben, a családban betöltött szerepedben, mindenhol. Nem veszed észre, mert az értékrended  átalakult, ezek hatására, meg persze a tömeg hatására akik ezt nem ítélik el. 
De lehetsz hívő. Istent figyelve, aki téged figyel. Te jó vagy, úgymond az alapvető erkölcsi normák szerint élsz, ami azért nagyon jó dolog és tiszteletre méltó. De vajon mit szól Isten mikor olyan emberrel foglalkozol aki a legnagyobb bűnök szerint él? Legyen az munka  vagy szerelem. Vajon tényleg mindent megbocsájt. Jutalmat kapsz esetleg? Nem tudod, Csak hiszed. 
A sorsod ott van a kezedben nem máshol. Lehet szép életed, ha mások álmaival nem foglalkozol? Mikor más élete már kezd fontosabb lenni a tiednél? Ezt sem tudod, csak hiszed...  miért? egy szerelemért? Nem. Ez már nem az. Nem annak hívják. Becsületnek. Ő kitartott melletted a legroszabbkor is. Akkor igen is becsülettel kell lenned neked felé és nem számítanak a te álmaid. Talán van benne egy kicsi félelem a bűntudattól, hogy mivan ha mégis csak a saját álmodat nézed, akkor egyik pillanatról a másikra tönkremegy a másiké, és félsz hogy akkor hogy nézel tükörbe? elviseled-e majd a látványt?  

Az élet nem egy könyv.... nem egy sors, amit leírtak. Ezt te magad írod, bármi vagy valójában. 
Egyetlen dolgot kell megőrizni ebben az őrületes nagy, kérdésekkel teli, medencében való úszás közben: az épp és tiszta elméd! Hogy láss tisztán és szerényen. Magad maradj minden helyzetben bármilyen mély vagy sekély legyen a medencében a kérdések vize. Mert ugyebár lehet víz alatt is úszni....fuldokolva...haldokolva....

idézet kép zene:

"Mikor már minden álmod elveszett
 Nem értheted e szörnyű végedet.
 Maradj életben, hasztalan ember
 A évek tova sodornak egyszer.

 Ha majd úgy érzed nevethetsz
 Legbelül egy kicsit leülhetsz.
 Gondolj azokra a fekete napokra
 Melyek malomként törtek darabokra.

 Az emlékek sebhelye újra sír
 De több karclolást el nem bír.
 Az utad most már véget ér
 A lelked immár új testet kér."


 

most épp ez.....

 Azt mondják a nap is lenyugszik, aztán feljön a hold. A jó és a rossz, a jing és jang... stb. Ezekben (sem) hittem sosem, a bolygó forog a nap nem nyugszik.... a jó és a rossz relatív nem is lehet meghatározni. No most magammal is így vagyok. Néha jó és fel vagyok dobódva, mindent happy, belemegyek mindenbe legyen az munka, vagy csaj bármi. Aztán meg elegem van ismét mindenből és mindenkiből. A gond hogy régen is voltak ilyen dolgaim, de azok kb pár napos vagy hetes váltással történtek, most meg szinte óráról órára változik. 

ezért most túlságosan nem írok sokat. mert épp nincs kedvem óra van :D!

De egyszer úgyis robban minden:


idézet kép zene (az idézetekre szerzőt keresek, és véleményt is van)

‎''Az évek múltával idősebb lettem, 
De feladni sosem mertem. 
Amit eddig tettem vállalom, 

Az életem tovább álmodom.'' 

''Kapu bezárva, ablak becsukva. 
Szívemet többé nem hagyom nyitva. 
Magamat becsapni nem hagyom soha, 
Szemem káprázat meg nem csalja.''

A férfiaknak meg kell adni a küzdés és a nagy áron elérés illúzióját.

Kaffka Margit

Ha gyémántot használsz csaliként, akkor olyan halak akadnak a horgodra, akik a gyémántra harapnak.

Andrew Matthews

 Nincsen biztosabb gyilkosa a reménységnek, mint az, ha a sors szeszélye egy szempillantásra megvillantja előttünk elérhető közelségben azt, amire vágyakoztunk, majd midőn kezünket nyújtanánk érte, elkapja előlünk és elérhetetlen messziségbe rántja.

Rakovszky Zsuzsa

Ahol egy szív megbocsát,
Ott ég és föld, minden beleremeg,
Rohannak a testet átszövő, lüktető vérerek.
Elhagyni még nem tudod,
Szeretni már végképp nem mered.

Kowalsky meg a Vega

A szerelem szentháromság: test, szellem, lélek. Hol van ma igazában? A fiatalok a testtel kezdik - általában. Így nehéz elérni a lelket. Na, azt még úgy-ahogy. De a szellemet? A teljes nagy szerelmek hol vannak ma? Lehet, mindig is ritkán voltak. Voltak?

Polcz Alaine

A béke szigetére tévedsz, de a lelked mélyén nem tudsz megnyugodni. A világ zűrzavara, az élet nehézségei, megbánások és szenvedések - mindezt belül hurcolod magaddal.

Agatha Christie

Szerelmes vagy. Ne tagadd, és ne is szégyelld. Én is tudom, hogy mi a szerelem. A reménytelen szerelem. Egyetlen orvosság van ellene. A munka. Akár fizikai, akár szellemi, mindegy.

Berkesi András

Keresni kellett volna valakit, akit végre igazán szerethetnék, méghozzá baj nélkül, nyűg nélkül? Olyan szeretetről ábrándoztam, amely könnyű és habos, nem terhelő, s oly egyszerűen ömlik át a szívbe, mintha napfény érné, s oly édesen és tisztán csorran, mint a méz. De hát hol van ilyen? Akkor már tudtam én, hogy ilyesmi nem létezik.

Füst Milán

Eddig azt hittem, hogy a szív leggonoszabb gyötrelme a szerelmi vágy és bánat. De ebben az órában megsejtettem, hogy van még egy másik, talán kegyetlenebb gyötrelem, mint vágyódni és vágyakozni, mégpedig az, ha akaratunk ellenére szeretnek bennünket és nem tudunk védekezni e tolakodó szenvedély ellen. Látni, hogy valaki közvetlen közelünkben elég vágyakozásának tüzében, és tehetetlenül állni mellette, mert nincs bennünk erő, képesség és hatalom, hogy kimentsük a lángokból. Aki boldogtalanul szerelmes, az időnként fékezni tudja szenvedélyét, mert nemcsak áldozata, hanem okozója is a bajnak; és ha a szerelmes ember képtelen uralkodni szenvedélyén, akkor legalább a maga hibája miatt szenved. Menthetetlen azonban az, akit szeretnek és nem tudja a szerelmet viszonozni, mert ennek a szenvedélynek a mértéke és határa már nem tőle függ, hanem kívül esik erején, és tehetetlen minden akarás, ha egy másik ember őt akarja.

Stefan Zweig

NA akkor most ebből olvasd ki mivan velem.... szűk egy hetes kedvenc idézeteim, mely sok mindenre vonatkozik most... de jól vagyok :D nem vagyok depis... jó kedvem van és amiért ilyeneket rakok ki nagyon is jól vagyok.. pont ezektől!

Nem, nem a filmről van, szó se nem a könyvről!   egyszerűen csak mindenről ami él és mozog! Vagyis jobban mondva él és mozog és gondolkozik.... na jó lehet az állatok is gondolkoznak de nem szavazóképesek!!! :D Egyszóval egy kicsit politika, egy kicsit filozofálgatás megint! Ismerőseim, barátaim egy része is lassan kész idegbajos lesz, van akinek elege van a tanulásból és már dolgozna, csak nem ott ahol most él, menne nagyvárosba külföldre, csak el onnan ahol most van. Nem érzi, nem látja a lehetőségeket, reménykedik hogy külföldön vagy egy nagyvárosban megtalálja, álmai pasiát / nőjét, mellé a munkát amivel jól keres. Mondhatnánk nem baj! Persze hogy nem az! Jól teszi, fiatal, el kell indulni, merésznek lenni, és harcolni küzdeni! Ugyanakkor az is sokat harcol aki nem megy sehova... akinek nincs bátorsága... aki gyáva... az is harcol és küzd nap mint nap ugyanolyan keményen és elszántan! Egyesek félnek, hogy a saját gyerekeit nem tudják felnevelni... nem tudják megadni neki azt amit szeretnének, iskolát, egyetemet. Van aki már ezek hallatán bele sem mer vágni ilyenben, hogy család... a tervezgetés számolás, a serdülőkori álmok mikor 25 vagy és van egy bnőd akivel már tudod hogy az életed fogod leélni, de most félsz vállalni bármit is. Nem könnyű valóban semmi, sem munka, sem a család, sem a tanulás. Az egész olyan mint a rémségek cirkusza.... félsz, kétségbe vagy esve mi jöhet még és abban reménykedsz hogy a jegy amit vettél ebben a cirkuszban véget fog egyszer érni... a függönyt leeresztik és a villanyt felkapcsolja vki és minden rendben van!

Persze van aki, nem fél... aki nevet.... nem számít a munka... sem a tanulás... sem a saját család..... miért? mert őrült? mert nem teljesen tiszta? az elméjét összezavarta vmi? Lehet... nagyon meg lehet... de van aki fontos neki, akit nem hagyhat ott... nem mehet el, akkor sem ha nincs munkája, ha nincs iskolája, és neki nem lesz soha családja, mert van akire felnézzen... van akivel törődnie kell akkor is mikor már minden véget ér... nem szerelem, csak egyszerűen szeretet! Tudom nem lesz világvége, de mit csináltok akkor ha eljönne egy meteor vagy bármi.... kinek a kezét fogod meg? a főnöködét? a tanárodét? vagy a szerelmedét? Na jó talán az egyik kezeddel azt, de biztos hogy azért akit szeretsz!! És nem szerelem, hanem szeretettel szeretsz, feltétel nélkül!!!

Ugyan megkésve írok ismét, sajnos szilveszter előtt nem volt annyi időm hogy írjak pedig jó lett volna. Persze szilveszteren is maradt maradandó emlék (bármily meglepő)!! :D
Még 30-adikán kaptam egy levelet facen, amin nagyot néztem... nem a feladón, csak a tartalmán. Őszinte volt amire már rég vártam, olyan amit elképzeltem pár évvel ezelőtt, hogy mikor ilyenekről beszélünk (vagy írunk) már nem érzek semmit. Fura, dolog volt. Mármint nagyon nagyon sokáig bennem volt (voltál) (meg persze azért vagy is most is!!!) nem volt olyan éjszakám hogy ne gondoljak Rád, néha egy két álom veled. A nappalok elteltek és csak az éjszaka volt olyan amikor fejemben járkáltál. És hogy elolvastam a leveled, akkor jöttem rá, hogy már több hónapja, (talán lehet már 1 éve is, nem is emlékszem) nem gondoltam Rád esténként! Persze nemegyszer az eszembejutott hogy fel kellenne hívjalak, de azt este nem akartam, napközben pedig annyi dolgom volt hogy elfelejtettem. Ez az egyik része.  Másik hogy látom ahogy mosolyogsz és boldog vagy, az álmaid elkezdődtek és majd csak öregkorodban ér véged mikor már az unokád a nyakadban lesz. :D Ahogy ezeket elgondolom, és hogy miket értél el, nagy erőt ad. Nem hiszek csodákban, álmokban, de benned igen. Ahogy mondtad a barátság átalakult, de azt gondolom rosszabb nem lett. Szóval nincs miért szomorkodni! Mégegyszer köszönöm <3!! :D
 

Szilveszter: Előtte este még azt sem tudtam hova menjek, leszek-e valahol vagy nem lesz az egészből semmi, aztán egy két telefonhívástól már szinte zavarban voltam hova menjek kivel, hogy ne sértsek meg senkit! Jó volt, végre ismét boroztam / boroztunk, ami azért hiányzott már nem a bor, hanem akivel! (persze a bornak meglett a (jótékony) hatása). Kedvenc helyem /helyünk elsőre elrettentő volt, így nagy bánatomra ismét dizsiben köttöttem ki... aztán olyan bánat lett belőle, még Dinónak is fáj a feje! (nem tudom hogy csinálom, de ez megint összejött, de nem merem megkérdezni kik látták kik nem, de ezt még tuti visszahallom, pedig épp csak egy rövid csók volt vagy mi ami kb 3 másodperc volt, de nekem egy percnek tűnik most! Vicc az egészben, hogy olyan természetes ez az egész mostmár, nem bánt a dolog, nem is érdekel, kb minden héten megcsinálnál, de ha nincs az sem zavar, és "Ő" is így van vele. Azt hiszem ez a legjobb vagyis ennek most örülök)
Aztán vhogy eltűnt mindenki, vagy csak már én nem láttam (vagy az italtól (tonictól) vagy "mástól) és visszanéztem a régi helyemre... ahol már táncikálás ment ezerrel, reggel 8ig!! :O ééén táncikáltam reggel 8ig, asszem az egész éves adagot bepótoltam! :D
És már nem elsőre mondják vissza, hogy milyen aranyos vagyok ilyenkor... mondöm cöh*-* micsoda?? én mindig ilyen vagyok csak jól álcázom! :D :D 

Röviden, ennyi, de mostantól sűrűbben kell írjak, mert jobban érzem magam ha kiírom ezek! Ja és miután ezt elolvastad, ne kérdezz ne csodálkozz, hagyjál úgysem válaszolok semmire :P :P :P :D :))

idézet kép zene:

"A normális ember tudja, hogy az őszinteség életveszélyes. Megtanulja óvni magát az érzéseitől, és közben egy kicsit el is felejti őket."

Kántor Péter
 

"Valójában nagyon boldog, elégedett ember vagyok, az összetört szívem ellenére is. Mert a szívem, az összetört, amennyire csak egy szív össze tud törni. (...) A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben. Egy odvas fogra hasonlít... időnként fáj, és néha álmatlan éjszakákat okoz, de két rossz időszak között az ember élvezi az életet, az álmokat."

Lucy Maud Montgomery

A végzet fiai című Darren Shan regényének borítója! Kedvenc álarcom mostanában, kb nekem is ilyen hulla fejem van és így nézek mindenkire, de belül néha azért mosolygok!

 

ezt meg azért mert CARGO: 

Na halihó!

Visszatértem. Miért? És miért tűntem el?? Nem hiszem hogy számot kellene adnom erről bármit is! Nem azért írok blogot, hogy másoknak megfeleljek! Elsősorban magamnak írom ugyebár, csak megosztom másokkal is! Erről ennyit!

Sok mindenről lehetne mesélnem. Kitartásról pl. Bár eről nem mesélni, hanem csinálni kell. Most látom igazán magam, hogy már nem igazán tudnak összetörni, semmiben! Sem munka, sem nő, sem más! pedig utóbbi eléggé megvisel. Nem kicsit! Ismét a depresszió szélén érzem magam. Nem tudom mitővő legyek. A radikális megoldásokból már úgy érzem kinőttem. Próbálok ésszerű megoldást találni, de szinte lehetetlen. Megértetni mással, hogy nem jó amit csinál, se neki se másnak! Legbelül még dereng neki is hogy tényleg nem jó ez így senkinek, csak mindig ott az éjszaka, mely  mint vmi varázslatos démon törli ezeket és reggelre tova repíti ezt a gondolatott! Nem segít a sírás, sem a zene, sem a barátok, vagy mint régen mások problémáival való foglalkozás mely eddig enyhítette a sajátom. Egyszerűen csak még idegesebb leszek tőlük és semmi kedvem hozzájuk! Azonban még ez lenne a legkevesebb, de munka közben is nagy hatással van rám. Legutóbb egy 12 éves gyerek addig viccelődött míg egy nagy pofont nem kapott, életemben először csináltam ilyet (bár nem bántam meg mert kijárt neki) de fura magamra nénzi, hogy ilyet csináltam, mert ebből következtem azt hogy mennyire el vagyok fáradva és türelmetlenebb vagyok! Nem szeretnék ilyenné "válni" akitől a gyerekek picit is tartanak, eddig mindig hülyéskedtem velük és rendben volt minden. De ez gondolkodóba ejt. Következtem ezeket a változásokat arra, hogy a problémám nem oldódik, sőt egyre rosszabb, a bizonytalanságot a munkámban, és félig meddig a csajok terén (ugyebár Dinó ismét) Egyszóval a 2012 lehet világvége lesz. Csak nem úgy ahogy az emberek gondolják! Nem lesz itt apokalipszis, meg özönvíz, meg atom sugárzás meg ilyenek! Egyszerűen kihalnak belőlünk az érzések, nem lesz bennünk empátia, összetartás. A fiatalok váltják a párjaikat, hónapról hónapra, vagy jobb esetben egy két éven belül! Kevesbben házasodnak és azoknál is nagy a válási arány. Szép lassan visszafejlődünk valójában a majmok szintjére ahol a minimális közösség fenttartás és gyereknevelés lesz a cél, semmi más! Ez a világvége! 

Ugyan én is ilyen vagyok, de nem is igazán tudok más lenni. Ebből látszik Dinó esete ismét! Dinónk nem igen akart semmi extra dolgot, csak használja a közösségi oldalt, mint mindenki,  mert az már deviáns ha vki nem, szóval ezen még nagy meglepő nincs is. Új ismeretségre is szert tesz, ami néha veszélyekkel jár. Már csak azért mert a legtöbben itt sem korabeli dinók ismerkednek hanem évtizedes különbséggel a fiatalabbak. Persze Dinó a hibából már tanulva, nem számított semmi jóra, nem is tervezett semmi jót, de ez a fiatalabb dinó nagyon buzgó volt és nagyon kedves és szerethető! Meg is lett kedvelve erőssen, pedig még fizikai élmény sem volt se egy puszi semmi. Mégis mikor a fiatalabb dinó is rájött hogy nincs értelme ( holott Dinó ezt végig mondta) olyan érvágás volt ez Dinónknak, hogy csak na. Bár most nem emészti magát annyira, mert várható volt, de hát a  kicsi remény, egy halvány azért mindig ott van. Na sebaj, majd jön másik, még van idő mindenre... ;)

Na és akkor most nem is tudom milyen idézetet rakjak, meg zenét annyit olvastam és hallgattam hogy nem tudok választani, de maradjunk a legutóbbi kedvencnél! :D 

idézet: "Általában is igaz: van karácsonyi szomorúság, amely szorítóbb, reménytelenebb, mint a más napokon jelentkező. Hiszen aki karácsonykor szomorú, az kétszeresen az, mert mások olyan boldogok, békések, örvendezők. Akit karácsony estéjén szorít sarokba magányossága, akit most kínoz a friss gyász fájdalma, aki most szenved kórházi ágyán, aki most irigykedik mások otthonának békességére, azt kétszeresen gyötri a kín, kétszeresen sújtja a gyász és fájdalom."

Ittzés János

• videók(zenék): 
•  
•  
•  
•  
•  
•  
• 

"Érdeklődés hiányában a holnap elmarad."

 

Igen-igen, tudom eltűntem, nem írtam, igen-igen el voltam foglalva ismét. Ugyan egyszer-kétszer lett volna lehetőségem írni, de valamiért nem mozdult a kéz. De most igen :)

Dino: Milyen érzés az mikor egy elképzelt világban élsz? Saját gondolataid és véleményed tartok helyesnek? Azt hiszed jól cselekszel, de ez csak a saját "törvényeid" betartásával. Olyan törvényeket szabsz magadnak, melyek nem sok emberben vannak meg. Ugyan azokról az emberekről akiknek nincsenek ilyen törvényeik és másként cselekszenek nem ítéled el, sőt azt mondod ők is helyesen cselekednek. Ugyanakkor te mégsem szeged meg a törvényeidet. Miért? Magad sem tudod. Talán, mert egyszer régen így is megtaláltad a magad útját egy másik személlyel és ha egyszer sikerült akkor máskor is sikerülhet. Baj csak akkor van mikor a múltból egy arc visszanéz és már nem rád mosolyog. Nem tudod elfelejteni, időről időre visszatér és végig vág az arcodon egy könny, melynek medrében szinte vér fakad. De túléled, a nap lemegy és mire újra feljön már csak halványan látszanak a sebek. A friss napsütés pedig végleg elsimítja arcodat.

JV: úgy érzem minden következő meccsem egy lépcső, legutóbbi kötegyáni pályán ( mint játékos anno ellenfélként erős ellentétek voltak / vannak a két csapat között, már zsadány-kötegyán, és piros lapjaimat is ellenük szereztem, ) kicsit nagy lépcsőnek gondoltam. Szerencsére egy olyan rutinos JV -vel küldtek minket, hogy a mérkőzésen egy hibámat a játékosok észre sem vették (sőőt még nézők sem) ! ugyan talán még két hétvége van ebből az évből, amiben lesz küldésünk, de mostmár kezdem valamelyst érezni, van egy nagyon pici tapasztalat! Remélem jövőre is részt vehetek ilyen mérkőzéseken!
 

"Szívem helyén kő, melyet vihar vert, eső mosta és tűző nap éget, mégis helyén marad. Most te akarod onnan lelökni, de a természetnél nincs nagyobb erő!"

"Ha rámnézel mindent elfelejtek, szemeid fényétől minden más homályos lesz. Úgy ragyogsz, mint a legfényesebb csillag mely a felhős égbolton is látszik. Talán már a saját fényedtől nem látsz engem. Nem tehetek mást,mint reménykedem,hogy idővel halványul majd fényed és meglátjuk egymást."

E két idézetre szerzőt keresek! Aki megtalálta szóljon már. Köszönöm!


nem a legjobb felvétel, de ezt a számot a Best of albumról vhogy most kérném hogy küldje már el nekem  rádióba vagy vmi kívánságkosárba vagy mi! "jó lenne megpihenni...
 

Címadó több szempontból és témából utaló!

Egyrészt azért, mert ugyebár "sziszifuszu" munka amit csinálok, rengeted idő és sokszor felesleges dolgok után rohangálás és szervezkedés és rengeteg türelem, stb stb. És igen, mégis csinálom és akarom, és néha hosszútávon gondolkozok, hogy jobb lesz, (már csak onnan kiindulva, hogy már most jobb ember lettem, és többen kedvelnek mint 2 évvel ezelőtt) reménykedve hogy másnak is jobb, és több generációnak jó lesz. Igaz ez rengeteg lemondással jár, és jégtörőnek kell lenni érte. És hogy megéri-e vagy sem? Azt előre nem lehet tudni, ha tudnám akkor már rég döntöttem volna, merre hogyan tovább! valamiért azonban a sok apróbb muunka mellett ami kiakaszt és a jégtörő szenvedései között, vannak szép pillanatok. Ilyenkor mindig a mastercard reklám jut eszembe. pl. most múlt pénteken BOZSIK torna a gyerkőcökkel, és mikor egy 6 éves megkér hogy kössem be a csukáját, na az felbecsülhetetlen. Vagy akár egy mérkőzésen mikor látom, hogy egy gól után hogy örül egy gyerek a sikernek, akkor nem számít az hogy én mit adok fel, miket mellőzök és hogy a jégtörő akár egyszer el is süllyedhet. És erre igazából most döbbentem rá (na jó nem most írás közbe, egy pár beszélgetés után és alvatlan estén). Erre akár azt is lehet mondani hogy 'mártírság'! Bár én nem így fogom fel, eszembe sem jut ez. talán azért mert tudom, hogy miattam is volt jópár olyan ember aki nélkülözött, vagy feladott vmit azért hogy nekem jó legyen. Sőt azt hiszem most is van ilyen, nem is egy! Úgyhogy talán még kitartok, emellett az út mellett, hogy inkább megpróbálok, másnak is jobbá tenni az 'életét', miközben az enyém nem lesz fényes, ugyanakkor sáros sem!

Egyesületünk ismét sikeres pályázatott nyert. Egy 500 e után most egy 12 m. műfüves pályázatott nyert! Ugyan a java még ezután jön, elszámolások, kivitelezés stb. De ez vhogy azért feldobja az embert, hogy ebben is mi 'kezünk' van. És ezálltal több gyerek szereti majd meg a focit, kézit, bármit, amitől egészségesebben nő fel, vidámmabban jobb körülmények között! Erre is azt a jelzőt használták az egyesületre, hogy "hősök vagyunk"! Talán ezért éri meg falusi lokálpatriótának lenni! De ez is csak talán, a válasz sok év múlva derül ki!

Egyébiránt jól vagyok, telnek a hétköznapok, iszonyat hideg van, minden hétvégén (vasárnap van meccsem), és bár múlt vasárnap déelőtt szeghalmon, iszonyatos hidegben és egy gyomorgörcsel a gyomromban vezettem ( elég gyatrán) egy U16 os mérkőzést, de olyan szinten fájt, hogy mire hazaértem azt hittem elájulok, ledőltem és sztem annyira fájt hogy attól aludtam el, de mire felkeltem elmúlt. Nem tudom mi volt ez, vagy mitől, hisz előző este egy liter ásványvizet ittam (szombaton) pokerezés közbe (ismét én nyertem, pár ropit hehe) szóval nem tudom, de ha ez mégegyszer előfordul, utánna kell nézzek bármennyire utálom az orvosokat, már csak azért is mert nem szeretném ha emiatt szakadna félbe mérkőzésem!
Most vasárnap pedig már egy felnőtt mérkőzésen leszek 1. számú asszisztens. :D

 

ui.: új külső ismét, hogy minden kép látszódjon is már! Am ideje lenne már felfedeznem milyen lehetőségeket ad még ez a blogoldal, csakhát nincs időm erre is... 

idézet és videó és kép :

"Gyűlölsz, kedves? Már tudom, mi az ok:
Te látót szeretsz - és én vak vagyok."

William Shakespeare

és ha már a jövőre gondolok, bár nem szeretek és nem is sűrűn szoktam akkor ez :

Húha, lassan tíz napja nem írtam. Átlagosan hetente minimum egyet írok, de van hogy kettőt is. Igen ergo ismét sok dolgom volt mostanába!

 Egy kedves ismerősöm (tündérke) révén kezdtem hozzá blogot írni, aztán erre rá egy barátom szintén hozzákezdet, és most mégegy jóbarát. Egyszóval ez már fertőzés. Másrészről tényleg egy 'kószáló tündérke' barátom van, aki egyszer feltűnt az életemben és sokszor egy csomó angyali ötlettel és tanácsal lát el. Köszönjük! Egy nagy puszi meg ölelés, meg minden. :D :D

Másrészről már régóta foglalkoztatt ez a kérdés - amit ugyan már félig megvitattam - hogy igen vagy nem!?  és itt fontos a felkiáltójel és a kérdőjel is meg a 'vagy' szó. Egyáltalán ez a két lehetőség közzül válaszon az ember, vagy keressen egy 'talánt'  vagy ezen morfondírozzon hogy igen vagy nem, vagy legyen határozott és döntse el bal vagy jobb! 
Nos én eddig mindig azt mondtam, hogy ha már van két választási lehetőség akkor biztos van egy harmadik is, meg egy negyedik, csak meg kell keresni. Most viszont, azt mondom, hogy nem! Megpróbálok úgy élni hogy eldöntöm a kérdésre a választ, legyen az bármilyen élethelyzet vagy vkivel való beszélgetés, vagy bármi más. Aztán pedig kitartok a válaszom mellett, legyen annak bármi következménye vonzata, akár jó akár nem. Persze tudom nagyon sokszor kompromiszumot kell kötni, meg alkalmazkodni is kell másokhoz, mert ők is alkalmazkodnak hozzám, de lényeges dolgokban nincs középút!

Egyébrészről, egy olyan vasárnapom volt, ami szintén kikapcsolt, akár legutóbb szeghalmon, lévő játékvezetés. Most sarkadon voltam, ismét egyedül, nézőszám vasárnap délelőtt épp hogy meghaladta a 10 főt, persze ismerős nélkül. Ami nem baj, mert nem volt túl élvezetes. Nagy hibát nem követtem el, viszont van mit javítanom. Úgy érzem futásban jó vagyok, de az utolsó 15 percben jobban kell koncentrálni, legyen bármennyi az állás, másrészről véleményes szituációknál, mikor reklamál a játékos vagy edző, határozottabb választ kell adjak, nem pedig mosolyogva elmondani neki hogy hülyeséget beszélnek. :) Ezen a héten ismét szeghalomra megyek, most ezen szeretnék javítgatni. 
Nem mellesleg a sarkadi kirándulás olyan jó volt, megnéztem egy megye I-es női kézilabdamérkőzést, melyen a szép lányok (meg azok a combok te jóó ééég )mellett a JV sporttársak működését figyelmtem, síphasználat, egymással való kommunikálás és rejtett jelek, a nézőkkel való konfliktus kezelés, stb. Jó volt nagyon, sok mindent lehet tanulni ilyen mecseken ( csak azok a combok ne vennék el a figyelmem)  !
Aztán persze benéztem a jó öreg koliba, és Petikémmel mindenféle dolgot megvitatunk, sőt még tovább is maradtam, és az utolsó busszal jöttem haza ( ami csak így zárójelben, reggel 7 kor mentem el otthonról és este 7 volt mire hazaért a buszom, egyszóval már hétvégén is csak aludni járok haza) Azért a kolesz azért még csak kolesz, fura látni a kislányokat, meg kisfiúkat, pár éve meg én voltam még ott ugyanolyan kinézettel vagy rosszabbal, de ilyenkor már öregnek érzi magát az ember vmennyire. Persze azért az is feltöltődés hogy egy régi ismerőssel újra beszélgetni dolgokról. Nem mellesleg szponzorálom magam, hogy aranyhéten én legyek a spori a teremtornán! :D

- És felfigyeltem egy szép pár női szemre, ami nagyon fürkészik vmit, engem vagy bennem vmit, vagy nem is tudom, de vmiért gyanús a dolog, és ehhez képest nem csinálok semmit, nem úgy mint eleddig, de van egy olyan érzésem előbb utóbb itt is kibújik majd a szög a zsákból mint mindenhol - 

Most azért nem vagyok kiakadva, nem érzem magam fáradtnak, csak az időjárás nyom el néha, és persze egy csomó ismerősöm rengeteg problémája sem akaszt ki munka terén. Bár még mindig nincs kész minden. Az a jó ebben a sportban, hogy sosincs megállj, mindig jön egy következő meccs, egy következő pályázat vagy bármi és mire végzel az egyikkel már ott a másik vagy épp már egymást érik a dolgok!

Na akkor idézet, kép zene:
 

"Nem hagyom magam, mert olyan lettem végre,
mint a lepke, akit megvadít egy villanykörte fénye.
Az izzószál varázsa úgy hipnotizálja,
hogy a pillangó a holdra száll,
nem pedig virágra."

Vad fruttik

"Álarcokat próbálgatunk fiatalon
aztán az egyik váratlanul arcunkra forr
s ott is marad letéphetetlenül
formázva torz vigyort
meglepetést vagy bárgyú mosolyt."

Parancs János

"Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! (...) Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában."

Steve Jobs

"Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem."

Szurovecz Kitti

(tudom ez már volt, de egy új olvasóval bővült a blogom, ezt neki ajánlom)


Ezt pedig többeknek, most Bikini hét van, még ha az időjárás nem is olyan

 Nem is tűnt fel senkinek az új külső?? már nem az enyém, ugyanúgy borotválkozom stb, hanem az oldalnak!! :D igaz csak egy személy külön kérésére történt, de nem bántam meg. Megvilágosodott, mint ahogy én is kezdek! és ismét nem félreértés nem fogok fehérbe öltözni, nem szeretem a világos színeket, csak fejben kezd egy két dolog megvilágosodni! 
Kezdhetném ezt is akár idézettel, hogy "kevés dolog fontos az életben". De egyből itt is mindenki rosszra gondol. Nézz a szavak mögé. A kevés nem az jelenti hogy nincs, vagy szinte semmi. Számomra inkább azt jelenti hogy eddig sok olyan dolog volt amit fontosnak tartottam, holott pedig nem kellett volna. Ezzel a változással sokkal jobban érzem magam, úgymond egy picit boldogabb vagyok( bár utálom a boldog szót(mert a boldogság baromság és kitaláció)) Ahogy látom ez fel is tűnt egy pár embernek, akár pozitív akár negatív hatással. Azt kellenne megérteni negatív társaimnak, hogy attól még nem változott meg a véleményem, vagy a hozzállásom sem feléjük sem másfelé. Ha igen, annak már más oka is van, és más magyarázata. De az élet robog tovább, mint egy gőzmozdony a sivatagban jégből készített síneken! :D
Másrészről, olyan dolgokba fogtam bele amibe nem kellett volna, és aminek nagy árat fogok fizetni, de tanultam/tanulok belőle. És olyan motiváció bombát kaptam más irányban, hogy csak na. Mindig mondtam hogy "nagyratörő álmaim vannak csak a lehetőségeim szűkösek", és most jobban belegondolva, vmelyik nap vagy hétvégén már nem is emlékszem, lehet több napon át folyt a vita magamban, eszembejutott! Eszembejutott mit gondoltam kiskoromban hogy mi szeretnék lenni majd ha nagy leszek, és most talán itt állok a kapujában vagy már a küszöbön nem is tudom. Ugyan még mindig nagy a kockázat, és a veszteség lehetősége és a nyereség szinte kézzel foghatatlan, és fizikálisan nem lesz jobb, de a tudat, az öntudat, az eszme többet ér. Néha ezen szoktam filozofálni, jobb-e gazdagnak lenni, öltönyben járni és mindenféle szakmai és egyéb tudással élni mint hogy egy sáros cipőben és szakadt polóban megtisztelt és elfogadott, szerethető embernek lenni. Még nem zárult le a vita... 

 

Egyébiránt továbbra is imádom a játékvezetést, múlthéten egy hosszú hét után, pénteken egyedül vezettem egy U16 os mérkőzést, amin különösebb probléma nem volt, de annyira nyugodtan és kipihentem (pedig sokat futottam) értem haza, mintha 3 hétig nyaratam volna Hawaion! ÉS lehet apróságnak tűnik... de nekem ez mindennél nagyobb öröm volt, még akkor is ha nem látta senki (már voltak nézők, de ismerőseim egy sem) :D
 

"A nők gyakran éreznek vágyat arra, hogy megváltoztassák a férfiakat, pláne azt, akit szeretnek. (...) Ami furcsa, ha meggondolod. Mert ha nem tetszik úgy az a férfi, ahogy van, akkor minek kötötted hozzá az életedet?"

Karen Hawkins

"Rossz dolog ugyan az üres gyomor; de az üres szív még rosszabb."

Jókai Mór

"Ne hívj, ne csalj, szerelem szép világa!
Az én világom irdatlan, sötét,
Ezer tavasz s ezer tavasz virága
El nem zavarja fullasztó ködét.

Ne hívj, ne csalj, én nem tudok szeretni,
Lelkem kifosztott, nyomorult, szegény.
Elkárhozástól meg nem váltja semmi
S a te sugárod: őrjöngő remény."

Ady Endre

"Nem, nem fogok ráírni és beszélni vele, még akkor is ha én is azt szeretném. Nem leszek csupán játékszer, vagy csak azért mert Ő azt szeretné. Nem kell sajnálni, sem megvetni. Nem leszek rosszabb - se jobb tudom-, ezek után. De nincs szükségem olyanokra, akik álszent módon viselkednek, akik az érzéseiket nem vállalják föl - még maguk előtt sem - ,nem képesek szembenézni saját maguk korlátaival, vagy épp aljas módon csak játszanak emberekkel, hogy megmutassák maguknak, hogy igen én milyen erős vagyok, mindenre képes vagyok amit csak akarok, bármit megszerzek és azt csinálok amit én akarok. Nem kell, inkább élek egymagam várva mindig a reményre hogy van még olyan akinek ezek nem fontosak, akik másokat érzelmeit a maguk mellé tudják rakni anélkül, hogy a sajátját változtatna. És amíg ezt elhiszem, hogy van remény ennek a megtalálására addig nem hagyom hogy egy bábu legyek, addig nem, csak ha egyszer már nem hiszek semmiben..."

ismertlen

"Tényleg kell egy nagy ház, egy gyors autó és ezer gyönyörű szexpartner? Tényleg szükségem van ezekre a dolgokra? Vagy csak belém nevelték, hogy akarjam őket? Ezek a dolgok tényleg jobbak, mint azok, amelyekkel már rendelkezem? Vagy csak belém nevelték, hogy mindig elégedetlen legyek azzal, amim van? Talán valami varázslat hatása alá kerültem, ami azt sugallja, hogy soha semmi nem elég jó?"

Chuck Palahniuk 

"Ne hívj, ne csalj, szerelem szép világa!
Az én világom irdatlan, sötét,
Ezer tavasz s ezer tavasz virága
El nem zavarja fullasztó ködét.

Ne hívj, ne csalj, én nem tudok szeretni,
Lelkem kifosztott, nyomorult, szegény.
Elkárhozástól meg nem váltja semmi
S a te sugárod: őrjöngő remény."

Ady Endre

"Ha valaki tud úszni, akkor teljesen mindegy számára, hogy az előtte elterülő víz öt vagy ezer méter mély, pontosan tudja, hogy ha úgy dönt, mind a kettőbe bele mer ugrani. Tudja, hogy az ezer méteres vízben is csak körülbelül két-három métert fog süllyedni, és aztán a fizika törvényszerűségeiből adódóan fel tud majd úszni a felszínre. Az emberek a nagy kékség előtt állva sokszor elfelejtik, hogy tudnak úszni, és nem mernek beleugrani. Pedig a sarkukban már ott van egy csaholó kutyahad... De akkor sem ugranak bele, és hagyják, hogy felzabálják őket a félelmeik."

Csernus Imre

"Köszönöm... Akkor is, ha szerinted fölösleges. (...) Sérülések százait hordom magamban, miközben úgy kell tennem, mintha én lennék a világ legboldogabb embere. Ma legalább úgy éreztem, hogy valaki kézen fog, és azt mondja: nem vagy egyedül. (...) Úgy éreztem, hogy szeretnek, hasznos, fontos vagyok."

Paulo Coelho

"Régen azt gondoltam, döntéseket hozni nagyon nehéz feladat, félelmetes a vele járó felelősség. Most viszont nem érzek mást, csak fáradtságot. Nem félek, csak nagyon fáradt vagyok."

Szalai Vivien

"Kicsinyes lelkek szüntelen kicsinyességekkel adnak tápot jó vagy rossz indulataiknak."

Honoré de Balzac

"Nem törik a szenvedő szív 
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya."

Arany János

nem is tudom ez örök, mint egyes dolgok.... :